Miről szól egy állatmese?

Az állatmesék a fabula egyik fajtájába tartoznak. A fabula egy latin eredetű szó, melynek jelentése “kitalált történet, mese”. Az állatmesék versben vagy prózában írt tanmesék, amelyeknek állatok a szereplői, akik emberi tulajdonságokkal vannak felruházva.

Ezek az állatmesék minden esetben hasznos mintákat szemléltetnek, amelyek rövid terjedelműek. Az állatmeséket a meseíró gyakran párbeszédes formában írja meg és egy rövid csattanóval zárja le a végén. Ezek a mesék főleg Indiában terjedtek el, de jelentős szerepük van a görög és a római irodalomban is.

A legnépszerűbb állatmese írók közé tartozik La Fontaine, Aiszóposz, Phaedrus és Babriosz is. A magyar irodalom is gazdag állatmesékben, amelyet mi sem igazolhat jobban, mint Heltai Gáspár 100 híres fabula című könyve. Említést érdemel még a honi költészetben Pesti Gábor, Rozsnyai Dávid és Pilinszky János, akik híres állatmesékkel dicsekedhetnek.

Az állatmesék gyerekek sokaságának köti le a figyelmét, akik nem csak jól szórakoznak a mesehallgatás során, hanem hasznos erények birtokába is kerülhetnek általuk. Az állatmesék a népmesék egyik csoportja, amelyekben annak ellenére, hogy az állatok beszélnek, cselekszenek és az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, mégsem keltik azt az érzést a hallgató gyerekekben vagy a meseolvasóban, hogy természetfeletti jelenség tanúi lennének.

A magyar állatmeséknek három fajtája van. Az ezópusi mese vagy más néven a tanító mese, ilyen például A farkas és a bárány, A róka és a holló, A tücsök és a hangya és így tovább. Az állatmesék második csoportja a gyermekmese, mint A kacorkirály, A kismalac és a farkas és például A félig nyúzott bakkecske. Végül pedig van a mondóka állatmese, ilyen A kóró és a kismadár, A kakaska és a Jércike és az Icinke -picinke is.

Az állatmesék különböző változatai egyformán ismertek az egész országban, legyen szó városról vagy faluról. Az állatmesék népmeséink 5 százalékát teszik ki. Magyarországon a gyermekmesének nevezett állat mesék a legnépszerűbbek, amelyek szorosan az óvodás és a kisiskolás korú gyermekek világához kapcsolódik. Az állatmesék egy része végig megmaradt az irodalom területén, míg egy másik része a szájhagyományban is ismert lett.